Első bejegyzés

A cím mindent elárul: szeretnék meggyógyulni, hogy végre újra babázhassunk.

Van már egy egészséges gyermekünk, de sajnos még nincs kistestvére.

A dolog bonyolult.

Egész életemben bennem volt a félelem, hogy mi van, ha nekem soha nem lehet gyerekem. Aztán lett. Talán még most sem hiszem el. Könnyen és meg nem is (majd egyszer talán kitérek rá), de lett. Egy éve várunk (spontán) a kistesóra. Elvileg egyikünknek sincs semmi baja, de ez csak elvileg van így. 

Nekem van egy öröklött trombózishajlamom (ezzel még nem is lenne gond). Szerintem pajzsmirigyproblémáim is vannak. Van (/volt?) egy enyhe IR-em, de több orvos szerint sem az, ne aggódjak. A ciklusaim egészen pár hónappal ezelőttig normálisak voltak, 28-32 naposak, 14 napig magas hővel, tehát peteérésem is volt. Nem tudtunk mindig jókor együtt lenni, de az egy év próbálkozás szerintem akkor is sok.

A cél érdekében, hogy újra babázhassunk, paleozni kezdtem. A másik célom vele a fogyás, de ez mind összefügg (szerintem) egymással. 

Sose voltam magammal megelégedve, mindig vékonyabb szerettem volna lenni. Talán, ha a paleoval fogyni is tudnék, a lelkem ezen göröngyei is kisimulnának. 

Kicsit ördögi kör ez az egész: nagyon szeretnék babát, nem tudom kevésbé akarni, tehát nem tudom "elengedni" (lehet ezt egyáltalán elengedni, ha valaki nagyon szeretné?). 

Túlérzékeny vagyok, ezzel már szinte kiskorom óta tisztában vagyok. Úgy érzem, hogy akkor tudnék igazán boldog és nyugodt lenni, ha újra babázhatnék. Ennek valószínűleg feltétele a lelki béke is, de úgy érzem, bennem akkor lenne csak béke, ha újra átélhetném a csodát. Nem vagyok egy egyszerű eset...

Kívánom minden reménykedő és várakozó sorstársnak, hogy minél hamarabb, és minél kevesebb felesleges és értelmetlen szenvedéssel érjen el a célig.

Remélem, az én írásaim (és remélem, hogy sikertörténetem) másoknak is erőt adhat, esetleg a még nem túl sok információ segítséget nyújthat. Szívesen veszek a hozzászólásokat, tapasztalatokat.

Hát akkor kezdődjön...